Emelkedő szárazföldi és óceáni hőmérséklet, Wilder Water Cycle, Glacier Retreat elérte Latin-Amerikát és a Karib-tengert
Hagyjon üzenetet
Az Atlanti-óceánra néző{0}}partok mentén a trópusi Atlanti-óceán és a Karib-tenger egyes részein a tengerszint a globális átlagnál gyorsabban emelkedik. A WMO Latin-Amerikában és a Karib-térségben 2025-ben készült klímaállapota szerint az óceánok folyamatos savasodása és felmelegedése súlyosbítja a tengeri ökoszisztémák és a halászat kockázatait.
„Az éghajlatváltozás jelei összetéveszthetetlenek Latin-Amerikában és a Karib-térségben, a gyorsuló gleccserek pusztulásától és a tengerszint emelkedésétől a gyorsan erősödő trópusi ciklonokig, a szélsőséges hőségig, az áradásokig és a szárazságig” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.
"Ez a jelentés azt mutatja, hogy miközben a kockázatok növekszenek, az előrejelzési képességünk és az életmentés és a megélhetés védelme érdekében tett lépések is növekednek" - mondta.
Ezt példázza a Melissa hurrikán októberben, 2025 - az első 5. kategóriás hurrikán, amely Jamaicán ért partot. Ez 45 halálesethez és hozzávetőleg 8,8 milliárd USA dollárnyi gazdasági veszteséghez vezetett, ami a GDP több mint 41%-a. Noha Melissának nem volt történelmi előzménye, a jamaicai hatóságok kiváló minőségű kockázati modellezést alkalmaztak az előzetes pénzügyi intézkedések és a katasztrófákra való felkészülés érdekében, ami korlátozta az emberáldozatokat, és segített a szigetnek megbirkózni.
Egy másik jelentős kockázatot a rendkívüli hőség jelenti, amely egyre nagyobb közegészségügyi terheket jelent. 2025-ben ismétlődő és intenzív hőhullámok – jóval 40 fok feletti hőmérséklettel - – Észak-, Közép- és Dél-Amerika nagy részét érintették. Ezért sürgető szükség van az éghajlati intelligencia beágyazására az egészségügyi tervezésbe és a vészhelyzetekre való felkészülésbe, és integrálni kell a meteorológiai korai figyelmeztetéseket a közegészségügyi kiváltó tényezőkkel.
Sok országban nem tesznek közzé rutinszerűen okok-{0}}specifikus hőhalálozási adatokat. A becslések szerint évente megközelítőleg 13 000 hőségnek- betudható haláleset (17 ország átlaga 2012 és 2021 között). Ez a hővel kapcsolatos halálozás jelentős alulbecslésére utal, és a jelentés szerint jobb jelentéstételre van szükség.
Azt is megvizsgálja, hogy az agrár{0}}élelmiszerrendszerek hogyan vannak kitéve szélsőséges időjárási és éghajlati sokkhatásoknak, amelyek egyidejűleg befolyásolják a mezőgazdasági termelést, a vidéki megélhetést, az élelmiszerekhez való hozzáférést és a piac működését.
A Latin-Amerika és a Karib-térség éghajlati helyzete című filmet a brazíliai Brazíliában, a Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium (MAPA) Olacyr de Moraes Auditóriumában mutatták be. Hiteles információkat nyújt a legfontosabb éghajlati mutatókról, hatásokról és kockázatokról, valamint a főbb regionális szélsőséges eseményekről, beleértve a trópusi ciklonokat, hőhullámokat, heves esőzéseket és aszályokat, valamint hideghullámokat.
"Ezek az eredmények mélyen aggasztóak. De azt is megmutatják, miért számít a munkánk. Az éghajlati információk nem csak adatokról, hanem emberekről szólnak" - mondta Celeste Saulo.
"Arról szól, hogy megvédjük a közösségeket az árvizektől, aszályoktól, hurrikánoktól, hőhullámoktól és más veszélyektől. Arról, hogy a gazdálkodók megtervezik a termésüket, az egészségügyi hatóságok felkészüljenek a hővel kapcsolatos kockázatokra, a part menti közösségek pedig az emelkedő tengerekre terveznek" - mondta.
"A 2025-ös latin-amerikai és karibi éghajlat nem csupán tudományos kiadvány. Felhívás cselekvésre. Arra szólít fel bennünket, hogy erősítsük meg a megfigyeléseket, fektessünk be a szolgáltatásokba, zárjuk be a korai figyelmeztetési hiányosságokat, és biztosítsuk, hogy az éghajlattal kapcsolatos információk eljussanak azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá" - mondta Celeste Saulo.
Regionális földhőmérséklet-trendek LAC 1901 - 2025
Hőmérsékletek
A jelentésben értékelt négy 30 éves időszak közül az 1991–2025 közötti időszak mutatja a legerősebb felmelegedési trendet az adathalmazok 1900-as kezdete óta: körülbelül 0,26 fok/tized Dél-Amerikában, és 0,25 fok/tized Közép-Amerikában és a Karib-térségben. Mexikóban volt a leggyorsabb a felmelegedés, 1991 és 2025 között évtizedenként körülbelül 0,34 fok.
Az átlagos éves felszíni középhőmérséklet 2025-ben a rekord ötödik és nyolcadik legmelegebb helye között volt.
Rekordot{0}}döntött hőség volt az egész régióban, többek között Mexicaliban (Mexikó) 52,7 fok – ez új országos rekord – és több, 40–45 fokot meghaladó hőhullám Közép-Amerikában. Dél-Amerikában sok helyen 40 fok feletti hőmérsékletet mértek, Rio de Janeiróban (Brazília) 44 fokot, Mariscal Estigarribiában (Paraguay) pedig 44,8 fokot.
Csapadék
Az elmúlt 50 évben a csapadékmennyiség Latin-Amerikában és a Karib-térségben szélsőségesebbé vált – a szárazság és az árvíz között ingadozik, hosszabb száraz időszakokkal és intenzívebb nedves eseményekkel.
A heves esőzések megnövekedtek Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén (például Kolumbiában, a Venezuelai Bolivári Köztársaságban és az Amazonas peremén). Dél-Amerika délkeleti részén (Dél-Brazília, Uruguay és Észak-Argentína) szintén megnőtt az éves csapadékmennyiség, és gyakoribbak az árvizek.
Közép-Chile, Brazília északkeleti része, valamint Közép-Amerika és a Karib-térség egyes területei egyre szárazabbak. Az Amazonas régiója vegyes képet mutat, hosszabb száraz évszakokkal, erősebb nedves -évszaki szélsőségekkel és megnövekedett aszály gyakorisággal Amazonas déli és keleti részén.
2025-ben a szélsőséges esőzések és áradások jelentős humanitárius hatásokat váltottak ki, köztük több mint 110 000 embert érintett Peruban és Ecuadorban (márciusi áradások), 83 ember halálát Mexikóban (októberi áradások), valamint kiterjedt földcsuszamlásokat és infrastrukturális károkat.
2025 júniusa volt a legcsapadékosabb hónap Mexikóban. Ennek ellenére a szárazság sújtotta Mexikó északi és középső régióit – csúcspontján az ország 85%-át borította be, és vízválságot idézett elő a termények és a tározók számára. Súlyos vízhiány volt a Karib-térségben, és több mint 40%-os csapadékhiány volt Dél-Amerika egyes részein, ami hozzájárult a mezőgazdasági veszteségekhez és az erdőtüzek kockázatához.
Gleccser visszavonulás
Az andoki gleccserek körülbelül 90 millió ember számára kritikus víztornyot alkotnak, amely édesvízzel látja el a háztartási fogyasztást, a vízerőművet, a mezőgazdaságot és az ipart.
A legutóbbi globális gleccserek tömegegyensúlyi adatkészletei gyorsuló veszteségeket mutatnak a déli Andok magas{0}}hegységében, valamint a trópusi gleccserekben az alacsony szélességi körökben, például Kolumbiában és Ecuadorban.
A gyorsuló jégveszteség, a növekvő vízigény és a korlátozott alkalmazkodóképesség – különösen a vidéki andoki közösségek – konvergenciája az andoki víztorony jövőjét az egyik legsürgetőbb vízbiztonsági kihívássá teszi Latin-Amerikában.
Gleccser tömegmérleg 2022-2025 / Megfigyelések megfigyelt gleccserekről Kolumbiában, Ecuadorban, Chilében és Argentínában
Óceán
Latin-Amerika a világ partvonalának 8,8%-át teszi ki. Az óceán az emberi tevékenységből származó felesleges hőt és szén-dioxidot nyeli el. Az ebből eredő óceánok savasodása és felmelegedése az oxigéntelenítéssel párosulva hatással van a tengeri ökoszisztémákra és a korallzátonyokra, károsítva a halászatot és a helyi gazdaságokat.
2025-ben a felszíni óceánok pH-ja tovább csökkent (savasodás), és rekordalacsony értéket ért el a régióval szomszédos Atlanti- és Csendes-óceán nagy részén.
Extrém tengeri hőhullámok voltak a Mexikói-öbölben és a Karib-tengeren, valamint a Chilével szomszédos óceáni térségben.
Az Atlanti-óceánra néző{0}}partok mentén a tengerszint-emelkedés üteme meghaladja a globális átlagot az Atlanti-óceán és a Karib-tenger trópusi részein.
